2. fejezet

 „A hibákkal az a nagy ábra, hogy néha hiába tudod valamiről, hogy hiba, akkor is el kell követned, még a nagyon-nagyon ostoba hibákat is

/Így jártam anyátokkal c. film/

Hermione az ajtóval szemben, a falnak dőlve állt, mivel kicsit hamarabb ért a tanári fülkéhez. Ez nem volt baj, hisz mindig szeretett első lenni, így inkább várakozott egy kicsit, minthogy rá kelljen várni. Rossz szokása volt, és ezt ő is nagyon jól tudta. Ilyenkor mindig gondolataiba merülve, hol barátain, hol szülein, hol pedig az előtte álló hetedéven gondolkodott.

Egy év, már csak ennyi maradt a roxfortos időkből. Végeznek, és további útja elválik a fiúkétól, hiszen Harry és Ron aurornak készülnek, míg az ő nagy álma, hogy ápoló legyen. Mindig is szeretett segíteni az embereknek, bár sokan azt mondták, hogy csak a strébersége miatt üti mindenbe bele az orrát, de ez egyáltalán nem igaz. Teljes szívével, önzetlenül akart segíteni mindenkinek, akinek csak tudott.

Éppen ezért, ezt az utolsó évet nagyon boldogan szeretné tölteni Ginny, Harry, Ron és a többi griffendéles társaságában. Elhatározta, ez lesz eddigi legjobb esztendeje, és ebben még a mardekárosok sem fogják megakadályozni.

Igen, a mardekárosok, hiszen köztudott volt, hogy a két ház között ősi ellentét húzódik. A hollóhátosokkal és a hugrabugosokkal megértik egymást, azonban a harmadikkal nem ilyen könnyű a helyzet.

Ennek több oka is van, elsőként említsük meg, drága házvezető tanárukat, Piton professzort. Ez a denevér, szívesen vonja le a pontokat a griffendéles diákoktól, ezzel ellentétben, saját házának nagy előszeretettel osztogatja. Nyílt titok az is, hogy valami oknál fogva nem szívleli Harryt, és ebből kifolyólag a trió másik két tagját sem.

Másodszor, ott van a mardekáros diákok nagyképűsége, beképzeltsége. Nagyon jól tudják, hogy házvezető tanáruk kiáll értük, így szívesen csinálnak balhét, melyből természetesen a másik ház tagjai jönnek ki rosszul.

Végül, de nem utolsó sorban van egy személy, aki hat éven keresztül folyamatosan bántotta őket, nem csak szavakkal. Nem egyszer párbajoztak, hol eldugott folyosókon, hol a többi diák szeme láttára, amivel egy kis színt vittek az unalmas órák közti szünetekbe.

Gondolataiból, végül léptek zaja zökkentette ki, mire egyből felkapta a fejét, ám mire rájött, hogy ez nem jó ötlet, már késő volt. Amint fölnézett, hirtelen megszédült, lábai megrogytak, és csak a fal segítségével tudott talpon maradni.

Ez volt a kisebb problémája, hiszen a nagyobb ott állt előtte. Míg előbb csak gondolataiban élt az a bizonyos, nem kívánatos személy, most alig két méterre időzik tőle, arcán gúnyos mosollyal méregetve Hermionét.

- Nahát Granger, tudom, hogy ennyire jóképű vagyok, de azért nem kell letérdelned – vettette oda a fiú, majd egyik szemöldökét megemelve, cinikus mosollyal az arcán folytatta. – Maximum, ha én kérem.

- Szállj le a magas lóról, Malfoy. Még ha kényszerítenek, sem nyúlnék hozzád.

- Hm… nyugodj meg, nem akarok hozzád érni, és azt sem akarom, hogy te akármilyen módon megtedd. Az ilyen kis sárvérű, mint amilyen te vagy, csak szajhának való, de te még annak sem lennél jó, mert…

A mondatot már nem tudta befejezni, mert abban a pillanatban Hermione keze a magasba lendült, és irtózatos erővel csattant a fiú arcán.

Draco egy pillanatig döbbenten állt, hiszen sok mindenre számított, csak erre nem. Hogy merészeli őt megütni egy ilyen mocskos sárvérű? Arcáról a döbbenet vonásait pillanatokon belül felváltotta a harag, szeme izzott a gyűlölettől, majd előrelépett és karjánál fogva megragadta a lány.

- NE… Ne… merészelj… még… egyszer… megütni! Megértetted? – sziszegte az arcába.

- Miért, mit csinálsz? Talán szólsz apucinak?

- Nem, annál sokkal rosszabbat teszek, és hidd el, nem fog tetszeni.

- Ugyan már Malfoy, mindenki tudja, hogy csak a szád nagy. Egy utolsó kis, szemét görény vagy, nem több.

- Igen? Majd meglátjuk.

Elengedte Hermione kezét, majd kicsit hátrébb lépett, végigmérte a lányt, és úgy mondta.

- Már most élvezem.

A következő pillanatban kinyílott a tanári fülke ajtaja.

- Miss Granger, Mr. Malfoy! Kérem, fáradjanak beljebb. - Hallották McGalagony hangját.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.